Nusi szemébe könnyek szöktek.
- Emlékszel még mikor a télből egyenesen a fullasztó melegbe érkeztünk?
- Na igen, az durva volt, és mikor két napig csak takarítottunk a lakásban... És még ott voltunk Mind!! Óó
- Nade nem sokáig…jött egy magas ember, mindenki beöltözött valami furának és Ildi már ott se volt.
- Fú mikor még mindenki csak az önéletrajzait dobálta, milyen más volt még akkor..
- Jaaj, azok a jó kis kupacok az utcán, tele ruhával, meg jobbnál jobb cuccokkal…minden nap karácsony!
- És és milyen jó volt, amikor kimentünk a bálnaleshez aludni, aztán reggel megnéztük a napfelkeltét..Hmm…meg a naplemente Sydney csúcsán.
- Ó azok a reggeli szörfözések munka előtt, bejó
- Meg az én kis sziklám Tamarama fölött, azon ülni volt jóó
- Na aztán Simi is lelépett, bár az egészet az immigration-re fogta…mi azért befostunk rendesen…de még ez is jó volt. (nem)
- meg az a büdös szemcsi gyerek, ó hogy utáltuk, de milyen jó döntés volt hogy kitettük a szűrét
- jaja, a kis franciával jókat néztem hajnalban a vébé meccseket
- Azok a jó kis kávék reggelente a presszóban, meg a kis vendégeim, ismertem minden óhajukat.
- ó nekem meg a csirketöltés hogy fog hiányozni, a munkahelyi chai-okról már nem is beszélve!
És a gép felszállt…
No comments:
Post a Comment