Röviden ez a helyzet. Az évszám is stimmel, a Buddhista naptár szerint így állunk. Ez van a blokkon, a vonatjegyen, a kőtáblán.
légy üdvözölve!
zenés összeállitasunkat láthatják
4 napig voltunk Bangkokban, egy tűzraktér-szerű foglaltházban laktunk, ami elég mocskos volt, de érdekes arcokkal lehetett találkozni, haloween buli is akadt, és nem utolsó szempontként még a bicójukat is odaadták nekünk ingyenes használatra.
és maradj tovább - a foglaltházunk
lakótársak
Így róttuk a várost nem kevés furcsálló pillantást kapva a helyiektől. Nem sokan használják a biciklit, fehér turistát meg aztán főleg nem láttak így közlekedni. Valószínűleg én is leszoknék itt a bicóról, az utak tömve vannak, a szmog rosszabb mindenhol mint a nagykörúton, és az otthoni közlekedési morál ehhez képest hófehérke.
A turisták motoros riksával közlekednek. Első nap sikerült minket is behülyíteni. Odajött egy magát tanárnak mondó egyén és felvázolta, hogy ma különleges nap van, a riksák mindenkit elvisznek nevetséges áron (mert a benzint fizeti az állam). Ráadásul ezért az összegért egész nap fuvaroz és oda visz ahova te akarod. Ezen felül egy csomó templom csak ma van nyitva-mert ez egy különleges nap ugye. Nem sokkal később megjelent egy riksás, megerősítette az előbbieket és már mentünk is. Először elvitt egy templomhoz, ahova kértük - bár ott semmi jele nem volt, hogy valami extra nap lenne. Ezután mindig ő akarta megmondani, hogy hova is menjünk. Megállt egy ékszerboltnál, öltönyboltnál és tuszkolt minket befele. Majd egy turistainfó pultnál, ahol egy csomó pénzt kértek volna az információért ha nem az lett volna az első kérdésünk, hogy ez mégis mibe fáj. Végül nagy nehezen sikerült visszaterelni egy általunk ismert helyre és kiszálltunk. Hát ez a nagy trükk, a riksások kapják a szép kis jutalékukat a boltoktól.
A napok folyamán még többször értesültünk róla, hogy ez meg az a híres templom csak aznap van nyitva és már nem is sokáig, szóval azonnal riksába kell pattannunk.
Mindezek mellett a különböző buddhista templom együttesek tényleg monumentálisak és lenyűgözőek, hatalmas buddhák fekszenek, állnak, vagy csak a szokásos módon üldögélnek.
"kedves uraim, a következő templom pedig aaa"
melyik a kakukktojás?
vigyázat a tetőn dolgoznak
Gasztronómiailag sok újat nem kaptunk, ami persze nem jelenti azt, hogy sivár lenne a város kaja szempontjából, sőt. Csak egyszerűen új dologgal nem futottunk össze. A csúcspont a Dél Kelet Ázsiai utunkat lezáró vacsora volt. 700 forintért egyél annyit, amennyit tudsz és süsd is meg magadnak címszójú helyen. Halakkal, rákokkal. A legkellemesebb kajálásaink azonban a reggelik voltak, hatalmas jegeskávékkal és kaláccsal kivonultunk egy park zöld gyepére és nyugiban betoltuk azokat. Varázslatos volt a park. A nagy és büdös város közepén egy hely, ahol a zúgó fejet pillanatok alatt ki lehet tisztítani. Az emberek is érzik ezt (főleg a kínaiak járnak ide), kocognak, thaichiznak, jógáznak, legyezőznek, s még szabadtéri gyúrószalon is van a park közepén.
ázsia velencéje
árvíz idején
a víz az úr
a csatornákat a burmaiak ellen építették annó
cindri reinkarnációja
bizonyám
Szmog, kosz, templomok és parkon kívül még a vásárlásról szól Bangkok. Pár dolgot nekünk is be kellett szerezni és körülnéztünk a piacokon is. Kiemelendő a hétvégi piac, amitől előre rosszul voltam akkora. Van ott minden. Sok értelmes dolgot mégsem sikerült venni, viszont így is feladtuk a második dobozunkat, több mint másfél hónap összehordott kacatjait.
Most új fejezet kezdődik: India.
Kalkutta felé
