--- Vang Vieng és ami mögötte van ---

Kedves Hölgyeim és Uraim!

Üdvözöljük Vang Viengben, Laos elsőszámú szórakoztatóközpontjában, ahol egész évben dübörög a fesztivál! Kérem válasszanak, jobbra vagy balra tartanának-e? Jobbra karszthegyek, barlangok, kristályvizű lagúnák, balra ott a már említett buli, na meg a traktorbelső, amivel a patakon lehet lefele szánkázni, közben meg a sörből nagyokat nyelni!...

neha kisse szukosen...

 Udvozoljuk a tube paradicsomban!

ez itt az igazi helyi sport, es az tuti, hogy sosem maradt hidegen a palya

 jatsszak ezt Kambodzsaban is

 nem babra megy a jatek

Nohát mi jobbra mentünk, ám így sem lehet kikerülni azokat, akik hajnalig buliznak és részegen tube-olnak a kötelező Beer Laos-os pólóban, vízálló zsákkal a hátukon. Nem is lenne ezzel az egésszel semmi baj, de annyira turistás itt minden, hogy az már fáj, a klónok meg csak potyognak. A zene is hajnalig üvölt, életemben először elgondolkodtam egy füldugó vételén. 

 Gyere velem jobbra!

manki-fank

Szerencsére kárpótol a sok szép, amit napközben kapsz. Először is ott vannak a földből nagy hirtelenséggel égnek törő karszthegyek, reggelente szégyenlősen felhőkbe takarózva. Megmásztunk egy ilyen csodát, és az egészben a legjobb az volt, hogy mellénk szegődött négy helyi kölyök, akik mint a kismajom vezettek minket felfelé, volt ki flipflopban, az egyetlen kislány pedig mezítláb. Fentről aztán Lonely Planetből hajtogatott papírrepülőket küldtünk a tájra. Az ilyen hegyeket nem csak megmászni jó, gyomrukban megannyi Buddhát rejtő barlang bújik, csak győzd őket végigjárni! Csörgedeznek mindenfelé hívogató patakok is, néhol majomhintával vagy egyéb ugrálási lehetőséggel felvértezve. Pár nap alatt megcsodáltuk a környéket, viszont hiába szerettem volna nagyon, az időjárás nemigen kedvezett, szürke volt az ég és naponta többször esett. Napfényesebb vizekre eveztünk hát tovább, egyenesen Thaiföld volt a következő cél.

a bal also sarokban van a majomhinta, ott ugraltunk a vizbe

meztellab

Mr. Origami

 Beer Lao, kilatassal

egy kis fried rice ebedre

az igazi blue lagoon esovel pottyozve

egy Buddha barlang a sokbol

 csuf az ido, de nekunk igy is tetszik

helyi suli egyenbringakkal

 egy napot motoroztunk is

 gonosz nezesu neni huncut aruval, tan kecskefej es egyeb darabok? Mindenesetre megtiltotta hogy lefotozzuk...

kellemes vendeglato egyseg

 Vang Vieng ejjel

--- Kis falvak nyomában ---

Új közlekedési formával bővült a tárunk, nevezetesen a Sawngthaew –val. Kimondani máig nehezen megy és bevallom nem is szívesen mennék többet vele hosszabb útra. Szóval 4 óráig fél seggen ülve, hátrafelé kilógó lábbal (mégis néha el-el bóbiskolva) érkeztünk meg egy észak laoszi porfészekbe, ahonnan gyorsan a karszthegységek közt csordogáló folyón felhajóztunk Muong Ngoy-ba. Ez az egyetlen formája az oda történő utazásnak, ugyanis nincs arra semmiféle út. Így nincs ott se kocsi, se motor, áram is csak 6-tól 9-ig. Csak a poros főutca, végén az örökké felhőt viselő heggyel.

Sawngthaew

nusi docog

fo utca, a kod elszallta utan

 bivaly laap

Ez a környék központja, ide járnak a szomszédos faluból 10 naponta piacra portékát cserélni, ide ingázik sok-sok gyerek napi akár két órát oda, két órát vissza (gyalog persze), és itt van messzetávol az egyetlen buddhista templom a környéken. Persze ez nem sok mindenkit érint errefele, mert itt ugye már a szellemvilágban és egyéb törzsi vallásokban, szertartásokban élik ki magukat az emberek. Akik a Khamu és Mhong törzsekből valók, jegyzem meg csak a tisztesség kedvéért.

Szóval itt töltöttünk öt napot, és egyik nagy kedvencünké lett a környék ez alatt.

Minden reggel arra keltünk, hogy a hegyek ködben vannak, de a nap már kezd áthatolni, hogy aztán lassan teljesen leszárítsa róluk.

Az egész helynek van egy földöntúli hangulat, hogy nyugodtan végiggyalogolhatsz mezítláb az utcán a finom porba anélkül, hogy figyelned kéne jön e valami erősebb jármű, hogy délben kísértetfalu, de sötétedés előtt mindenki aki él és mozog kigyűlik a ház elé élni, és azzal, hogy akármerre nézel a meredek karszthegyek néznek vissza rád, s nap ahelyett hogy naplementekor eltűnne a hegyek közt még bírja egy óráig és inkább két meredek hegy közti völgy legalján tűnik csak el.

mindenfele igy halasznak a gyerekek

 

bambuszleves-kicsit unalmas izek

mindenki a pályán a falubol

A környéken van még több falu járásnyi távolságra, körülszimatolgattuk a dolgot és elindultunk egy kétnapos túrára, úgy tervezve, hogy majd ottalszunk egy faluban ha lehet.

Cuccokat a szálláson hagytuk és minimál cuccal elindultunk. Első faluig patakmentén, majd rizsföld közepén jutottunk. Egy gyömbértea után továbbálltunk. Erre a táj már megváltozott, patakok, mezők, erdős részek. Az ösvény és a patak összegabalyodva, folyamatosan át kell haladni rajta, ami üdítő. Egyik ilyen patakban fürdésünkkor megkaptuk az iskolából hazagyalogló nebulókat. Néztek és kuncogtak mit csinál ez a két fehér tag az ő útjukon. Következő faluban ebédeltünk egy hatalmas adag páfrányt rizzsel, ittam egy meleg sört és szundítottunk egyet. Innen szigorú hegymenet, és pont naplementére megérkeztünk. Ebben a faluban már laosziul sem nagyon tudnak. Két német is van itt, de ők vezetővel, amit végülis mi is használtunk tolmácsként. Ez a falu pont a hegy tetején fekszik, hihetetlen kilátással. Körbe van véve kerítéssel, kint az jószágok, bent az emberek. Áramot a közeli vízesésből nyerik, napi 3-4 óra itt is jut. Van egy TV, ott nézi az egész falu a szappanoperát esténként, megható látvány. Mindent megcsinálnak maguknak. Sötétedés előtt szállingóznak sokan vissza a faluba, a férfiak a hosszúcsövű puskájukkal, a nők meg különféle növényeket cipelve. Exportra (úgyértem, hogy a faluból ki) főként malacokat hízlalnak és viszik le a 10 naponta esedékes vásárra. Egy jól megtermett malacért akár 400.000kip-et, azaz kb 20.000ft-ot is kaphatnak.

Reggel a nap lentről süt a falura, a felhők alól. Ilyenkor a legaktívabb mindenki. Hatalmas hangzavar. Sürög forog a nép, észre sem veszik, hogy ottvagyunk. Mikor egy kicsit lenyugodtak kaptunk egy olyan reggelit, hogy egy Everest expedícióra is elég lenne és elindultunk egy másik úton vissza.

egy kis kepanyag

haladunk befele a hegyek fele

utunkat szelo patakban, pont utolertek az iskolasok

rizsszáritás

 

kellemes piheno, sor 30 fokos

falu a hegyteton

malac, az egyik fo arucikk

jon a nap, alulrol

 

etetes 

kiados reggeli-tojas, teszta, tejberizs

arnold

 

patakban megy az ut sokaig

csonakkal vissza

a terkepem-pirossal a nepcsoport

A falunkból még eljárkáltunk erre-arra. Találtunk hatalmas Grapefruit-ot termő fákat. Le is szüreteltük, és még 1500 km-re délebbre is eljutott egy példány, addig cipeltem az utolsót.

Egy kis patakon, lecsónakáztunk egy traktorgumibelsővel, ami különben Laosz egyik leghíresebb turistahelyén tömegsport, de itt teljesen egyedül és békeségben csoroghattunk lefele.

a muong ngoy-i hires tripla szivarvany

 

utcalatkep utoljara, nem lehet raunni