lassanhazadöcögök: --- Kalkutta Only ---

Üdvözlünk mindenkit India legmocskosabb városában. Legalábbis ezt mondják a hozzáértők.

Eddig nekünk India csak ez, Darjeeling és Sikkim, ahol most vagyunk egy más világ, nem igazán az a tipikus India.

Szerintünk nem olyan durva hely. Nem azt mondom, hogy egy svájci kisváros, de így Délkelet-Ázsiából érkezve meg van edződve az ember.

Repülőtérről kilépve izgatottan vártuk a végre más világot. Meg is kaptuk, de ellentétben azzal mintha Európából érkeztünk volna, a szegénységet és a koszt más szemmel nézve érdekes helynek találtuk a várost. Mindenhol fehér és sárga oldschooler kocsik, ha fekete fehérben lett volna minden, tényleg elhiszem, hogy ez csak egy film.

Busszal be a városba, helyi fiúkkal csevegve csodálkozni sincs időnk a látottakon.

Miután elhallgatnak kezdődhet a mozi. Arcok, mozdulatok, színek. Mindent figyelni. Egy út szélére szaró, szemembe néző 12 év körüli gyerek kissé kiveri nálam a biztosítékot.

Nemsoká szállásunk is van, elég lepattant, de volt már rosszabb is. Itt valahogy nem olyan kedvesek, mint eddig, legalábbis másképp néznek a fehér emberre.
Utcán mászkálva nem unatkozunk, mindenhol van mit nézni.

hajnali órákban még szellős a forgalom

taxi-style

az ember vontatta riksa. általában mezítláb rakják, és hihetetlenül jó iramban. nem próbáltuk ki, nem lett volna jó érzés.

Kaja felhozatal isteni, minden sarkon árulnak valami újat. Utcakajától már nem tartva kényeztetjük is rendesen az ízlelőbimbóinkat. Isteni végre egy teljesen új ízvilágba csöppenni, nem panaszkodok a thai, laoszi és hasonló kaják után, de egy ízvilág volt, és vágytunk már valami másra nagyon. Nem adnak nagy adagokat az utcán, így mindig tudsz egy másikat kérni máshol. Egy kis adag tea 25ft, amit egyszer használatos agyagedényben adnak, egy kis tál lencse pedig chapatival (lepényszerű dolog) 50-75 forint, only. Jó szokás szerint minden árhoz hozzábökik a végére, hogy only, de tényleg mindenre. Még a piacon a darab vagy kiló helyett is only van.

készül a Dosa

kész van a Dosa

finom a Dosa

kicsit másfajta Dosa

Nem igazán kerestünk fel híres helyeket, inkább csak ismerkedtünk a hellyel, próbáltuk befogadni. Nézelődtünk, metróztunk, parkoztunk. A népek itt is kedélyesek, igaz nagy a tömeg, folyamatos a dudaszó, néha megcsapja az ember orrát valami szag, de élnek itt is és cseppet sem boldogtalanabbak, mint máshol a világon.

Innen vonattal irány Darjeeling, a vonatút is egy tanulmány, egy robogó börtönre emlékeztet, nincs olyan negyedóra, hogy ne jönne egy mutatványos, kéregető, nyomorék vagy egy transzvesztita csoport mind-mind pénzre pályázva. És ez itt nem meglepő, mint azt az egyik ladyboy-tól megtudtam, ez India.