Ismét egy nagyváros, de ezúttal egy új világba csöppentünk. Ez Phnom Penh, Kambodzsa fővárosa. Malájzia után, kicsit indonéz a fíling, bár itt minden sarkon van 3 túk-túk, ami motor-taxinak felel meg talán. A reptérről már így megyünk a városig, és próbáljuk befogadni a sok újat. Itt már az európai sztenderd szerint zajlik a forgalom, amit igen nehéz észrevenni, mert teljes anarchia uralkodik az utakon. Egyébként is elég nagy a dzsumbuj, érezhető és látható, hogy ez Délkelet-Ázsia legelmaradottabb fővárosa (és országa is), köszönhetően PolPot-nak és Maoista csapatának, akiknek sikerült tönkretenni ezt az országot kevesebb mint 20 év alatt. Erről nem is írok többet, aki akar olvasson utána, elég durva.
esős évszak
de az élet nem áll meg..
A royal Palace a központban, körülötte folyik az élet
közlekedési formák
barátkozok a lábtollassal
recycling kuka, nem csak Kambodzsában
Szóval miután az ember túlteszi magát a szegénységen, észreveszi, hogy itt mégis boldogok az emberek. Van egy igen jó kis folyópartjuk, benne folyik a Mekong. Ide gyűl ki sok ember estefele és élnek. Mindenki játszik valamit, munka után lábtollasoznak öltönyben, mamik felülnek a padon, kisgyerekek rohangásznak csak úgy egyszerűen, tinik helyi hiphopra pattognak, vagy a mamik másik fele valami furcsa zenére mozog együtt.
Fizetőeszköz a riel, de dollárban is akárhol lehet fizetni.
Gyönyörű buddhista templomok mindenütt, a maláj mecsetek (tisztelet a kivételnek) után igazi felüdülés.
délután van, jön az eső
Kajaügyben is más a téma. Minden sarkon van egy árus aki pókot, skorpiót, csótányt és kacsa vagy csirkeembriót árul. Terveztük, hogy megkóstoljuk, de pont mikor a kellő söradag bennem volt valahogy nem találtam egy helyet sem, bár ez már nem Phnom Phem-ben volt az igaz. Utólag kissé bánom, de tényleg nem az a nyálösszecsordító eledel, nekem elhihetitek. Összvisz 2 és fél napot voltunk itt, két ütemben, úgyhogy ennél jobban nem tudtunk belefolyni a város életébe, így is volt egy törzshelyünk, ahol másfél liter sör 400 forint, és a kellemes pincérnők csak azt lesik, hogy mikor iszod ki a poharad, rögtön szaladnak is utántölteni.
Tán elég is ennyi a fővárosról, ami sokak szerint nem egy jó hely, de mi mégis szerettük.
eleget szomjaztunk...
bal fentről: szöcske, csótány, béka, pók
pörkölt tarantula
BBQ
cukornád
most megszerettük
a duriant még mindig nem
Következő epizódunkban nyomonkövethetik, hogyan boldogolunk Angkorban, az ősi városban és hogy tudunk a turistainvázióban mégis olyan templomra bukkanni amely bejáratánál 2 óra alvás alatt egy teremtett lélek sem jár. Remélem izgatottan várjátok…
Nusi is már várja Angkort...
No comments:
Post a Comment